A hazai növénynemesítés legújabb kutatási eredményeit bemutató Növénynemesítési Tudományos Napot idén március 6-án, immár 24. alkalommal rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A rendezvény az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, valamint a Magyar Növénynemesítők Egyesülete közös szervezésével valósult meg. A Növénynemesítési Nap a magyar növénynemesítés és a társtudományok területén dolgozó kutatók legújabb eredményeinek adott színteret.
A Tudományos Nap plenáris ülésének kezdetén a rendezvény résztvevőit Karsai Ildikó, az MTA doktora, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság elnöke köszöntötte, majd Mesterházy Ákos akadémikus, a plenáris ülés levezető elnöke nyitotta meg a XXIV. Növénynemesítési Tudományos Napot.
A megnyitót követően a plenáris előadások sorát Maráz Anna, a Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék professzor emeritusa, valamint Havelda Zoltán, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet, Növénybiotechnológiai Főosztályának vezetője kezdték meg, akik közös előadásukban a CRISPR-Cas genomszerkesztési módszert és annak alkalmazását mutatták be a precíziós növénynemesítés tekintetében.
Következő előadóként Vida Gyula, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának vezetője előadásában a „Hibrid búza – realitás, vagy „a Szent Grál”?” kérdést vizsgálta.
A Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Műszaki Tanszékének képviseletében Jung András a távérzékelési módszerek és technológiák precíziós mezőgazdaságban tett szolgálatáról számolt be előadásában.
Matuz János, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója előadásában az 50 évvel ezelőtt alapított Fleischmann Rudolf Emlékplakettet, a Fleischmann Rudolf Díj elődjét mutatta be.
A plenáris ülést Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke a 2017 évben elismerésben részesült növénynemesítők méltatásával, valamint az elmúlt évben elhunyt nemesítőkről tartott megemlékezésével zárta.
A résztvevők a szekcióüléseken értékes előadásokat hallhattak a szántóföldi kultúrák biotechnológiai és minőségvizsgálatairól, rezisztencia és agrotechnikai kutatásairól, a kertészeti kultúrák nemesítéséről és genetikai kutatásairól, rezisztencia vizsgálatairól és alternatív alkalmazási módjairól.
Az idei konferencia alkalmával 5 plenáris és 25 szekció előadáson, valamint 81 tudományos poszteren keresztül számoltak be a magyar nemesítők legfrissebb kutatási eredményeikről. A rendezvényen több mint 200 szakember jelent meg, akik megismerhették a magyar növénynemesítés legújabb eredményeit és produktumait.
A szervezők a Növénynemesítési Tudományos Napon elhangzott szekció előadások és a kiállított poszterek egy-egy oldalas összefoglalóit tartalmazó 140 oldalas kiadványt jelentettek meg, amely mind a nemesítés, mind a társtudományok területén tevékenykedő szakemberek számára hasznos információkat tartalmaz.

Forrás: XXIV. Növénynemesítési Tudományos Nap – Összefoglalók  
(ISBN 978-615-00-1469-2)